Csodálatos Magyarország: Szecesszió Budapesten

Jelentése

Elkülönülés, elszakadás, a 19-20. század fordulójának sajátos képző-, építő- és iparművészeti stílusa.

Nemzetközi szócsalád a latin secessio (‘félreállás, kivonulás’) nyomán, a secedere igéből, a se(d)- (‘félre’) és cedere (‘megy, indul’) elemek alapján. A soknevűművészeti mozgalmat főleg a volt monarchiában emlegették ~ néven a Bécsben1897-ben megalakult Sezession művészcsoport nyomán.

A szecessziós képző- és díszítőművészetet meghatározó elem: a stilizált virágmotívumok alapján nevezik a stílust Style Floreale, azaz virágstílusnak is. Hasonló az alapja annak a megnevezésnek is, amikor egy konkrét virág alapján, névátvitel útján keresztelik el a stílust. Erre példa a Lilienstil vagy liliom stílus elnevezés.

Főbb jellemzői

Nagymértékű stilizálás, a növényi, vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.

A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval korszaka lezártnak tekinthető.

Lechner Ödön

Lechner Ödön építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai is csak redukálva valósulhattak meg.

Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek.