2015. július 5., vasárnap

Szecesszió Budapesten

Jelentése

Elkülönülés, elszakadás, a 19-20. század fordulójának sajátos képző-, építő- és iparművészeti stílusa.
Nemzetközi szócsalád a latin secessio (‘félreállás, kivonulás’) nyomán, a secedere igéből, a se(d)- (‘félre’) és cedere (‘megy, indul’) elemek alapján. A soknevűművészeti mozgalmat főleg a volt monarchiában emlegették ~ néven a Bécsben1897-ben megalakult Sezession művészcsoport nyomán.
A szecessziós képző- és díszítőművészetet meghatározó elem: a stilizált virágmotívumok alapján nevezik a stílust Style Floreale, azaz virágstílusnak is. Hasonló az alapja annak a megnevezésnek is, amikor egy konkrét virág alapján, névátvitel útján keresztelik el a stílust. Erre példa a Lilienstil vagy liliom stílus elnevezés. 

Főbb jellemzői

Nagymértékű stilizálás, a növényi, vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.

A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval korszaka lezártnak tekinthető.

Lechner Ödön


Lechner Ödön építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai is csak redukálva valósulhattak meg.

Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek.

Épületek

Iparművészeti Műzeum



Magyar Állami Földtani Intézet


Magyar Szecesszió Háza - Bedő-ház


Postatakartékpénztár / ma a Magyar Államkincstár épülete


Brit Nagykövetség - volt Hazai Bank épülete


Vakok Országos Nevelő és Tanintézete


Dreschler Palota


Gresham Palota


Ferenciek Tere - Párisi Udvar


Some Hungaricums of Hungary

Unicum

Unicum is a special, bitter, alcoholic liqueur made with herbs and spices that Hungarians swear by as an aid to digestion, among many other things. 

Unicum brands: Unicum, Unicum Szilva, Unicum Next.

Other famous snifters that Hungarians like to drink: Fütyülős, Vilmos, St. Hubertus, Kalinka, Zwack Maximilian, Kosher, Hirös, Portorico, Zwack Címeres, Jägermeister.

If you want to visit the Zwack Museum in Budapest, you will find it at Dandár Street 1. Hungarian and English guided tours are available for groups.

You can find more information in Zwack Unicum Heritage Visitors' Centre.

Bull's Blood of Eger

Bull's Blood or Bikavér, is the name of a special type of red wine cuvée, made in the wine region of Eger.

The name comes from the Turkish Ages, when according to the legend, castle defenders became stronger as they drank the red wine, and the Turkish soldiers thought the red liquid was bull's blood. Now Bikavér is a very popular cuvée wine and has its own festivals and fans.

Officially Egri Bikavér must contain at least three of the following 13 grapes: Kadarka, Kékfrankos, Blauer Portugieser (Kékoportó), Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Menoire (known as Kékmedoc, or Médoc noir before), Pinot noir, Syrah, Turán, Bíborkadarka and the modern Austrian crossings, Blauburger and Zweigelt. It needs to age at least 12 months in wooden cask and 6 months in bottle before releasing on the market. 

In 2004 a new level, Egri Bikavér Superior was introduced. In this case, at least 5 out of the 13 recommended varieties must be used and also a lower yield must be applied.Regulations on the composition of the blend, the wine making technology and minimum alcohol level also differs from normal Egri Bikavér. High-quality Egri Bikavér requires two or three years of oak aging, and is best with game, beef, or other spicy food. Egri Bikavér should be served at 16-18°C.

Szamos Marzipan, a hungarian Delicacy

They say that it all began with the rose…

It was in the early 1930s when a young apprentice confectioner, Mátyás Szamos mastered the art of making a pretty rose from the almondy, sweet product called marzipan. He believed, that with enough skill, attention and lots of practice almost anything could be handcrafted from the sweetened almond mass.

To date, Szamos Marzipan comes in different shapes and sizes, with the rose being the most famous of them all and definitely one to savor. Equally delicious are the marzipan bonbons covered with dark chocolate, which by the way make a great gift.

You can see and taste a vast selection of marzipan at Szamos’ flagship store in Váci Street. The store is managed by the confectioner dynasty and it is a popular café too.



For enthusiasts there is a museum in Szentendre, dedicated to the life and work of the two outstanding Hungarian marzipan makers: Mátyás Szamos and Károly Szabó. The exhibition displays the art of marzipan making along with some of their masterpieces, such as a marzipan version of the Parliament building.

Túró Rudi


This was invented in the 1960's by a small group of dairy industry professionals inspired by a study trip to Moscow. They came up with a unique new product - a dark chocolate bar filled with lemony cottage cheese. The "pöttyös" (literally spotty) theme was part of the original marketing campaign, but now it's a uniquely recognisable brand of this dessert. It has a lot of variants, like extra-large, milk chocolate-covered, apricot and strawberry jam filled, and so on, but none of these are as popular as the original. In foreign countries you may find it under the brand name "Dots".


2015. július 1., szerda

Hollókő


 Hollókő is a Palóc ethnographic village in Hungary and a UNESCO World Heritage Site. Its name means "Raven-stone" in Hungarian.

Location

The village is located in Nógrád county, approximately 91.1 kilometres northeast from Budapest, the capital of Hungary. It lies in a valley of Cserhát Mountains, surrounded by low peaks. The natural environment is protected.

History

In the middle of the 13th century, in the aftermath of the Mongol invasion, construction of Hollókő castle first began as a means to protect the area against future attacks. At this time, the area around Hollókő was held by the Kacsics noble clan. The castle was first mentioned in records in 1310. The original village was built just below the castle walls. The Ottomans captured the castle in 1552 and for the next 150 years, control alternated between Ottoman and Hungarian forces. At the end of the Ottoman era (1683) the castle and the village were finally abandoned and the present village grew up below. Many of the existing houses were first built around this time. The houses, which contain wood in their structure, have had to be rebuilt many times throughout the years due to periodic fires, the last being in 1909. In 1987, the village, castle ruins, and surrounding area were inscribed as a UNESCO World Heritage Site.


Sights


  • The protected part of the village – Lajos Kossuth and Sándor Petőfi streets, 55 houses
  • Village Museum
  • Post Museum
  • The House Of The Countryside
  • Doll Museum
  • The House Of The Weavers
  • The exhibition of woodcarver Ferenc Kelemen
  • Roman Catholic church
  • Hollókő

Sárga csillagos házak Budapesten



Hetven évvel ezelőtt, Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása után a fővárosban élőket kényszerítette lakhelyük elhagyására. (A magyar politikai vezetés elsőnek a budapesti zsidóság deportálását tervezte, csak német tanácsra kezdték a vidéki lakossággal a zsidónak tekintett magyar állampolgárok megsemmisítését.) A végső cél nem változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is megsemmisítő táborokba szánták. A zsidó törvények alá eső magyaroknak, akik 1944. április 5-e óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre, az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 16-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott, „kanárisárga” Dávid csillagot helyezzenek el.


Az 1941-es népszámlálás szerint Budapest lakosságának mintegy 21% minősült zsidó származásúnak, 187 000 zsidó és további 35 000 ún. kikeresztelkedett zsidó, akikre vonatkozott a sárga csillag viselését előíró rendelet. Az átköltöztetés tehát elméletileg 220 000 embert érintett.

Az akkori Budapesten megdöbbentően nagy számú épületre kellett kitenni a sárga csillagot; aminek alig maradt emléke a köztudatban. A közel 2000 épület, ahogy térképünk mutatja, az egész városban szétszórtan helyezkedett el. Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók. A nemzetközi események hatására, a fővárosi zsidók többségének sorsa kevésbé tragikusan alakult vidéki társaikéhoz, vagy a mai Budapesthez tartozó például Újpest, Pesterzsébet, és Kispest lakóiéhoz képest. A fővárosból indított halálmenetek több tízezer áldozatot követeltek, de a budapesti zsidóság elkerülte a tömeges deportálást. A Duna-parton agyonlőtt, illetve az ostrom alatt elpusztult ezrek kivételével, a városban bujkálva, vagy az 1944. decemberében felállított gettóban, a zsidóság Budapesten nagyobb eséllyel élhette túl a vészkorszakot, mint vidéken.